Az Egészségügyi Világstatisztika jelentése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves összeállítása az egészséggel és az egészséggel kapcsolatos mutatókkal kapcsolatos legfrissebb adatokról 194 tagállamában.A 2021-es kiadás a világnak a COVID-19 világjárvány előtti állapotát tükrözi, amely azzal fenyeget, hogy megfordítja az elmúlt években elért előrehaladást.Bemutatja a 2000 és 2019 közötti egészségügyi trendeket az országok, régiók és jövedelmi csoportok között, több mint 50 egészséggel kapcsolatos mutató legfrissebb adataival a fenntartható fejlesztési célokhoz és a WHO tizenharmadik általános munkaprogramjához (GPW 13).
Noha a COVID-19 történelmi méretű válság volt, lehetőséget kínál a globális együttműködés gyors bővítésére és a régóta fennálló adathiányok betöltésére.A 2021-es jelentés adatokat mutat be a COVID-19 világjárvány okozta emberáldozatokról, kiemelve az egyenlőtlenségek nyomon követésének fontosságát, valamint azt, hogy sürgősen szükség van időszerű, megbízható, használható és lebontott adatok előállítására, gyűjtésére, elemzésére és jelentésére, hogy visszatérhessünk globálisunk felé. célokat.
A COVID-19 hatása a lakosság egészségére
A COVID-19 globális kihívások elé állítja a lakosság egészségét és jólétét, és hátráltatja az SDG-k és a WHO hárommilliárdos céljainak teljesítésében való előrehaladást.
A WHO hárommilliárdos célkitűzései a WHO és a tagállamok közös elképzelései, amelyek segítenek az országoknak felgyorsítani a fenntartható fejlesztési célok elérését.2023-ra azt a célt tűzték ki, hogy egymilliárddal több ember részesüljön jobb egészségben és jólétben, egymilliárddal több ember részesüljön egyetemes egészségügyi ellátásban (amelyet pénzügyi nehézségek nélkül fedeznek az egészségügyi szolgáltatások), és egymilliárddal több embert jobban védenek az egészségügyi vészhelyzetek ellen.
2021. május 1-jétől több mint 153 millió megerősített Covid-19 esetet és 3,2 millió kapcsolódó halálesetről számoltak be.Az amerikai kontinens és az európai régió a leginkább érintett, amelyek együttesen a globálisan bejelentett esetek több mint háromnegyedét teszik ki, a 100 000 lakosra jutó esetarány 6114 és 5562, valamint az összes bejelentett COVID-19 majdnem fele (48%). -a kapcsolódó halálesetek az amerikai régióban, egyharmaduk (34%) pedig az európai régióban.
A 20 leginkább érintett HIC a világ összesített COVID-19 megbetegedésének csaknem felét (45%) teszi ki, de a világ népességének csak egynyolcadát (12,4%) teszik ki.
A COVID-19 régóta fennálló egyenlőtlenségeket hozott felszínre a jövedelmi csoportok között, megzavarta az alapvető gyógyszerekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, megfeszítette a globális egészségügyi munkaerő kapacitását, és jelentős hiányosságokat tárt fel az országok egészségügyi információs rendszereiben.
Míg a nagy erőforrásokat igénylő intézmények az egészségügyi szolgáltatások kapacitásának túlterheltségével kapcsolatos kihívásokkal néznek szembe, a világjárvány kritikus kihívásokat jelent az alacsony erőforrás-igényű környezetben működő gyenge egészségügyi rendszerek számára, és veszélyezteti az elmúlt évtizedekben elért, nehezen elért egészségügyi és fejlesztési eredményeket.
35 magas jövedelmű országból származó adatok azt mutatják, hogy a megelőző magatartás csökken a háztartások túlzsúfoltságának (a társadalmi-gazdasági státusz mérőszámának) növekedésével.
Összességében a zsúfolt háztartásban élők 79%-a (35 ország mediánértéke) számolt be arról, hogy megpróbált fizikailag eltávolodni másoktól, míg a rendkívül túlzsúfolt háztartásokban ez az arány 65%.A rendszeres napi kézmosás (szappanos kézmosás vagy kézfertőtlenítő szerek használata) szintén gyakoribb volt a zsúfolt háztartásban élők körében (93%), mint a rendkívül túlzsúfolt háztartásban élők körében (82%).Ami a nyilvános helyeken való maszkviselést illeti, a zsúfolt háztartásokban élők 87%-a viselt maszkot az elmúlt hét napban az idő nagy részében, amikor nyilvánosan tartózkodott, szemben a rendkívül túlzsúfolt körülmények között élő emberek 74%-ával.
A szegénységgel kapcsolatos feltételek kombinációja csökkenti az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a bizonyítékokon alapuló információkhoz való hozzáférést, miközben növeli a kockázatos magatartást.
A háztartások túlzsúfoltságának növekedésével csökken a megelőző COVID-19 viselkedés
